És?

Családi, ismerősi körben egyre több olyan esetet tapasztalok, amikor is a kb 1-2-3-4 hónappal ezelőtt kiadott időpontokat, a jelenlegi covid-19 terjedése miatt kihirdetett veszélyhelyzetben rosszabb esetben csak lemondanak, "jobb" esetben adnak új időpontot november környékére. (ugye most április van...)

Jó esetben..., ami akár azt is eredményezheti, hogy egy alapellátás keretében működtetett diagnosztizáláshoz szükséges vizsgálatra 3/4 évet kell várnia a betegnek, de legalább tudja, mikor mehet legközelebb.

(még)Rosszabb esetben pedig számos folyamatos ellátásra szoruló beteg kerül arra nem alkalmas körülmények közé, az új "fekvőhelyek felszabadítási hadművelet" miatt, hiszen nem csak a járóbeteg-ellátás szünetel, de a legújabb intézkedések alapján fekvőbetegeket kell "hazaküldeni". 

Az amúgy is hosszú ideig tartó várakozási listák ezek alapján megduplázódnak, vagy akár meg is triplázódnak.

A beteg tünetei közben elmúlnak? Esetleg romlik az állapot? Jó kérdés, lehet reménykedni a stagnálásban.

Alapvetésként fontos tisztázni, hogy a beteg jogai ennél azért valamicskével összetettebb képet eredményeznének. Szintén jó esetben.

Nem vagyok orvosi joggal foglalkozó szakjogász, de tanulmányaim alapján, legalább az alapvető betegellátás működtetését tartanám irányadónak, arról nem is beszélve, erkölcsileg mi lenne a legalább elvárható magatartás. (a magát fiatal keresztény demokratának valló kormánytól)

A jelenleg adott szituáció, hogy a fekvőbetegek rendelkezésére álló állomány 60 %-át, körülbelül 36.000 ágyat fel KELL szabadítani.

Mindezt egy olyan állapotban rendeli el az emberi erőforrások minisztériumának minisztere, amikor is még nincs 1500 regisztrált fertőzött, és állítólag "laposodik a statisztikai görbe".

De a lényegi kérdés bennem: mi is lenne az alap?, mi van előírva?, mit lehetne legalább csak betartani, ha már senki sem ért semmihez?

Még az (néhány icipici kritikát is megélt) Alaptörvényben is vannak efféle szabályok:

"Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez"

Jelen írásban nem szeretnék belemélyedni a 3. generációs jogok és az embert megillető alapjogok tanaiba, mert arról külön bejegyzés is kevés lenne, mellesleg ez itt most önmagában is hosszú lesz.

Tehát az embernek vannak alapvető jogai.

A beteget megillető jogok is alapjognak számítanak, bár egy kicsit kevésbé fontos alapjognak is egyben. Ez röviden azt is jelenti, hogy egy korlátozható jogról beszélünk.

Igen ám, de felmerül a kérdés, hogy az a korlátozás, amit a jelenlegi felhatalmazási törvény birtokában lévő kormány tesz, az vajon jogszerű korlátozásnak számít-e, vagy sem.

 A hatályos egészségügyi törvényben szerepelnek a beteg igazán nem elhanyagolható jogai.:

 7. § 

(1) *  Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. – tehát egy felszabaduló ágyról épp távozó beteg megfelelő, és folyamatos ellátása megvalósul?

 9. §

(1) Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható. 

(2) *  A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon kell várólistára helyezni. (…)

(3) A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell. – aki most nem kap pót!időpontot, az megfelelő téjékozatást kapott?

10.§

(3) Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig - törvényben meghatározott - mértékben és módon korlátozható. –  megfelelő mérték az eltávolítás? otthoni ápolásra kötelezés?

(6) A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.-ez még áldásos békeidőben sem igazán teljesül, de azért a tv-ben olvasható.

 Ennyit a jogokról. 

Az Eü tv további érdekessége, hogy az állam feladataira is kitér:

141. § (1)* Az állam - az e törvényben meghatározott keretek között - felelős a lakosság egészségi állapotáért, különösen azért, hogy az egészséghez szükséges feltételrendszer kialakításával lehetővé váljon a közösségek és az egyének számára egészségi állapotuk védelme és fejlesztése, valamint szükség esetén lehetséges mértékű helyreállítása.

(2) Az állam felelősségének tartalma:

1. a) az egyén egészségügyi ellátáshoz való joga gyakorlásához az egészségügyi ellátórendszer megfelelő mennyiségű, minőségű, eloszlású, összetételű és hatékonyságú működése általános (szervezési, intézményi, oktatási, kutatási) feltételeinek megteremtése, működtetésének biztosítása,
2. b) az egyén egészségügyi ellátáshoz való joga gyakorlásához a kötelező egészségbiztosítási rendszer működtetésének biztosítása,
3. c) az emberi méltóság és az önrendelkezési jog teljes körű védelme és biztosítása az egészségügyi intézményrendszer működése során,
4. d) az egészségpolitikai cél-, feladat- és eszközrendszer meghatározása és érvényesítése.

stb.stb… 

147. § (1) A Kormány az egészségügy szervezésével és irányításával összefüggő feladatkörében
148. a)* 
149. b) meghatározza az egészséget támogató kormányzati politika, ezen belül az egészségpolitika elveit, céljait és főbb irányait,
150. c) irányítja és összehangolja az egészségügyi államigazgatási feladatok végrehajtását,
151. d) gondoskodik az egészségügyet érintő nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítéséről, illetőleg jogok érvényesítéséről,
152. e) gondoskodik az e törvény szerint az államot terhelő kártalanítási és megtérítési kötelezettségek teljesítéséről,
153. f)* egészségügyi válsághelyzet [228. § (2) bekezdés] esetén gondoskodik a veszély elhárításához szükséges feltételek biztosításáról, továbbá ellátja az annak elhárítását célzó tevékenységek általános irányítását.

(2) A Kormány a külön törvényben foglaltaknak megfelelően törvényességi felügyeletet gyakorol az egészségbiztosítási szervek tevékenysége felett.

 S jön a korlátozásokhoz tartozó lényeg:

 EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYHELYZETI ELLÁTÁS * 

 §* (1) *  Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.(…)

 (3) *  Különleges jogrend bevezetésekor az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egész országra kiterjedően, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.

 228/A. § *  Az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat. 

229. §* (1) Egészségügyi válsághelyzet idején az e törvényben meghatározott betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét. A beteg emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható. – Ez itt a leglényegesebb!

A beteg emberi méltósághoz fűződő joga egyáltalán nem korlátozható! Azaz korlátozás csak az állapota alapján indokolt ideig, a meghatározott módon és mértékben történhet. Pl. szabadágának korlátozása. De mi van akkor, ha akarata, és állapota ellenére megtagadják az ellátását? 

A korlátozás a saját testi épségét, egészségét nem veszélyeztethetné.

A beteg várakoztatása is csak méltányolható okból, és ideig történhet.

Ezek szvsz jelenleg nem valósulnak meg.

Mi lesz azokkal, akiknek nem lesz megfelelő az otthon elérhető segítség?

 A kirendelésről röviden:

 (4) *  Ha az egészségügyi válsághelyzet több megyét érint, a Kormány határozhat arról, hogy a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók a (3) bekezdés szerinti eljárásban kirendelhetők.

(5) *  A miniszter javaslatára a Kormány meghatározza az egészségügyi válsághelyzet felszámolása érdekében igénybe vehető erőket, eszközöket és szervezeteket, és engedélyezi azok igénybevételét.

230. §* (1) *  Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás biztosítása és finanszírozása állami feladat.

(2) *  Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás biztosításának állami kötelezettsége magába foglalja az erre történő felkészülési tevékenység, valamint a tényleges működés megszervezését és lebonyolítását.

(3) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülési tevékenység kiterjed * 

1. a) a tervezési feladatok ellátására,
2. b) az irányítás és vezetés rendjének meghatározására,
3. c) az ágazati és területi együttműködés rendjének meghatározására,
4. d) a jogi és igazgatási szabályozás kidolgozására,
5. e) az egészségügyi készletek tartalékolására,
6. f) a speciális képzési feladatok ellátására, és
7. g)* az egészségügyi válsághelyzeti ellátási gyakorlatok végrehajtására,
8. h)* a szükséggyógyintézetek elhelyezésére alkalmas ingatlanok előzetes kijelölésére, -naiv kérdés: szállodák, kollégiumok, bármi amiben nem ellátásra szoruló betegeket kell otthoni vegetációra kötelezni?
9. i)* a felkészülés koordinációjára, a közreműködők nyilvántartására és képességeik alapján történő kategorizálására

(4) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás tényleges működése kiterjed * 

1. a) a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályos jogszabályok bevezetésére,
2. b) az egészségügyi ellátó rendszer szervezetének és működésének szükséges mértékű átalakítására, -a hazaküldés „szükséges” mérték?
3. c)* az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges irányítási és vezetési koordinációs rend bevezetésére,
4. d) a betegek egészségügyi ellátására,
5. e) időszakosan működő gyógyintézetek működtetésére,
6. f) pótlólagos kapacitások és készletek bevonására,
7. g)* egészségügyi szolgáltató időszakos működtetésére, valamint az egészségügyi szolgáltató működtetését szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgy igénybevételére,
8. h)* az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges intézkedések meghozatalára,
9. i)* a feladatok, erőforrások és eszközök koordinálására.

(5) *  Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg.

231. §* (1) *  Az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges, az egészségügyi szolgáltatók, valamint az együttműködő szervezetek készleteit meghaladó eszközöket és anyagokat az Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani.

(2) *  Egészségügyi válsághelyzet idején a Kormány gondoskodik az Állami Egészségügyi Tartalék folyamatos pótlásának költségvetési fedezetéről, amelyhez szükséges forrásokról utólag el kell számolni. Ez esetben az eszközök és anyagok beszerzése nem tartozik a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések hatálya alá.

232/B. § *  (1) *  Az egészségügyi válsághelyzeti ellátást országos szinten az országos tisztifőorvos közreműködésével a miniszter, kihirdetett veszélyhelyzetben a Kormány a miniszter útján az országos tisztifőorvos közreműködésével irányítja.

(2) Az egészségügyi válsághelyzet kezeléséhez szükséges feladatok helyi szintű összehangolt koordinálását és irányítását

228. a) a 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a megyei, fővárosi védelmi bizottság,
229. b)* a 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi államigazgatási szerv látja el. - a felelősségi körökről néhány sor, ha már kormánypárti nemsajtó!hanem propaganda termékek előszeretettel Bp főpolgármesterét vonták felelősségre. (ami szitén külön bejegyzést telítene, így nem itt kerül megválaszolásra.)

232/C. § *  (1) A katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófaveszély esetén az egészségügyi feladatok biztosítása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségügyi veszélyhelyzetet hirdethet és

1. a) az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja
2. aa) az alapellátás körzethatárait,
3. ab) a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását,
4. ac) az ellátási terület határait,
5. ad) a betegbeutalás rendjét,
6. b) egészségügyi dolgozókat rendelhet ki, és
7. c) az Állami Egészségügyi Tartalékból egészségügyi anyagot és eszközt igényelhet.

Ezekben sehol nem érzékelem, hogy fekvőbeteg-ellátásra szoruló betegek jogait szükséges lenne oly módon korlátozni, hogy otthoni ellátásra kötelezzék őket, ami valószínűleg veszélyezteti az egészségi állapotukat. 

Összességében szívesen olvasnék szakjogászi érvelést ezen különleges jogrendi intézkedésekre reagálva, mert én nem szakjogászként finoman szólva igen nyugtalanítónak tartom a kialakított helyzetet.

Egyszerűen nem találok szakmai érveket, mivel lehetne legitimizálni a kormányzati rendelkezéseket a betegjogok ilyen mértékű korlátozása terén.

 - aki pedig nem látta volna, kötelező ajánlásom e videó, Cserháti doktor távozásáról:

*amit annyiban kommentálnék, hogy a betegjogok semmibevétele, vagy akár az igazgató menesztése mind a jelenlegi politikai vezetők lojalitási alapon történő kiválasztásának eredménye. Pontosabban fogalmazva, olyan országban élünk, ahol a szakmaiságot feláldozzák a lojalitás oltárán.