Azt mondom sátor?

Akkor beugrik, hogy fesztivál, kivéve, ha épp kenutúra. :)

Aki szeret sátorozni, az elméletileg profi a kivitelezésben, aki pedig nem szereti, annak csak szűkebb a komfortzónája? Ha ez ilyen egyszerű lenne…

Első és legfontosabb tényező, ami igazán jobbá, vagy épp pokollá tudja tenni a sátorozós élményünket, az (dobpergés…) természetesen az időjárás.

Számomra valahogy a sátrazós élmények igen nagy része úgy alakult, hogy biztosan esett az eső, legalább egy éjszakán át, ha nem tovább.

Ebből kiindulva  a legrosszabb dolog, ami történhet velünk, hogy beázik a sátor, ami azontúl, hogy csepeg a fejünkre az eső, és így könnyen felébredhetünk a legszebb álmunkból, azért rossz, mert a sátor alján ez a víz össze is gyűlik, így félő, hogy nem csak mi, a hálózsákunk, a matracunk/polifoamunk lesz vizes, hanem a hátizsákunk átnedvesedhet, a ruháink nyirkosak, vizesek lesznek, ha pedig eleve szárítkozni szerettünk volna, netán jól esne a száraz ruha is, akkor ezt mind bukjuk a beázás következményeként. Természetesen a sátoralj szuper anyaga révén az összegyűlt vizet remekül tárolja. -ezért érdemes például egy kisebb méretű szivacsot is magunknál tartani, amivel elég gyorsan kitakarítható az összes felgyülemlett víz, ha már kész a baj. Ehhez kapcsolódóan, kicsit már előreszaladva, jól jöhet a sátor összecsomagolásánál, ha van nálunk egy kis méretű rongy/törölköző, vagy bármi amit nem sajnálunk, és az összecsavarásnál a sátorra tapadó saras/ homokos/ kavicsos/ füves/ leveles felesleget rögtön le tudjuk törölni.

Tehát visszakanyarodva a beázáshoz, hacsak nem valami közel hatjegyű számjegyért vásároltuk a lakot, valószínűleg nagy mértékben fenyegethet. Ám az sem mindegy, hogy épp csak egy kis szemerkélő felhőbe botlottunk, vagy az az igazán dézsából öntött verzió találja meg a sátrunkat, ami akár este 7-től reggel 4-ig kitartóan eseget.

Tapasztalataim alapján az előbbit kivédi, ha szuper módon tudunk sátrat állítani. Ez abban merül ki, hogy sikerül úgy az összerakás, hogy a sátrunk két rétege egyáltalán nem ér össze, így a külső réteg lepergető funkciója kiteljesedhet, és maximális védelmet biztosít az eső ellen. Ezen kívül a két réteg közötti levegő is szigetel, és biztosítja a sátor jó szellőzését.

Nagyobb eső esetén sajnos ez sem garancia, mivel a víz, pusztán a mennyisége alapján is utat fog találni magának az arcunk felé.

Épp ezért, nálam az egyetlen eső biztos megoldás az lett, hogy indulás előtt ellátogatok egy közelembe eső, erre alkalmas üzletbe és vásárlok festőfóliát. Általában kettőt. Egyet a sátor alá, egyet pedig a sátorra, mégpedig gondosan, a két réteg közé elhelyezve. Ezek nagyon kicsire csomagolva igen könnyűek, kihajtva pedig általában 4x5 métert takarnak.

Tehát annyi a trükk, hogy eső esetén úgy állítom fel a sátrat, hogy az egyik fóliát teljesen kinyitom, rákerül a sátor, a fólia széleit ilyenkor felhajtom a sátor külsejére, majd a másik fóliát szintén teljesen széthajtva rá kell borítani a sátorra, úgy, hogy a felhajtott alsó rétegre rálóg, tehát a víz lefolyik a talaj felé. A bejáratnál vissza szoktam hajtani, hogy kényelmes legyen a közlekedés, de nagy eső esetén ez is lehajtva a biztonságos.

A körbefóliázott sátor e módon teljesen vízhatlan lesz, és 15 fok környékén kifejezetten jól is esik a hőszigetelő hatása is, arról nem is beszélve, hogy a szárazság már önmagában nagyban növeli az ember komfortérzetét hidegebb idő esetén.

Ez a duplafóliás metódus persze hűvösebb időben, és tényleg nagy eső jövetelénél szükséges, simán, csak egy, a sátorra terített fólia is megmenthet minket a vizes élménytől, arról nem is beszélve, hogy ha ügyesek vagyunk, egy fóliát többször is fel tudunk használni egy szezon alatt. A fóliák, ha még ügyesebbek vagyunk, akár rá is szabhatóak a sátorra, így tényleg nagyon praktikus, többször használatos védelmet alakíthatunk ki.

Egészen megfizethetetlen szárazon ébredni, és a néhány irigykedő megjegyzés is -valljuk be -szívmelengető tud lenni, mi szerint inkább beköltözött volna hozzánk a fél sátortársaság, hiszen  az ő otthonuk totál beázott. -segítőkészségként vihetünk magunkkal több fóliát, és osztogathatjuk őket, hogy másnak is jó legyen az ébredés… ;)

(az egyszerűbb típusnak kb 700-1000 huf darabja, ami felülre bőven megteszi. -akár elfelezve is kisebb sátor esetén. A vastagabb társa már 1500 huf körül mozog, de bőven megéri.)

A kényelmi szempontokat növelheti, ha nem csak polifoamon alszunk, hanem például felfújható matracon. Sőt, a felfújható párnákkal egészen „édes otthoni ágy” utóérzetet produkálhatunk, amik ráadásul helytakarékosak, így bárhol elférnek.

A kisméretű gumikalapács szintén sokat segít – ami szuper könnyű, hordozható -ellenben nagyon kemény talaj esetén fájdalommentesebb vele a sátorcövekeket leverni. Persze kereshetünk egy szimpatikus követ is a környéken, bár ez helyszín függő, és lehet eszköz nélkül maradunk. Ha már sátorcövek, és otthon van egy kis időnk elődolgozni, érdemes a cövek végeket egy kicsit ceruzaformára csiszolgatni, mivel ha kevésbé tompa a végződés, könnyeben lehet leszúrni őket a talajba.

Olyan alapdolgokat gondolom nem kell, de a biztonság kedvéért megemlítek, hogy minél egyenesebb a talaj a sátor alatt, annál jobb. Nem csak az alvás miatt, hiszen lejtőn akár lábbal lefelé, akár fejjel lefelé is csúszós és kényelmetlen, de az eső miatt is fontos. Továbbá nem elég, hogy nagyjából egyenes legyen a talaj, érdemes körbe nézni, hogy a kiválasztott rész ne legyen alacsony terület a környékéhez képest, hiszen esőben könnyen megállhat a víz a mélyedésben, és éjszaka arra ébredhetünk, hogy akár aquaparkot is nyithatnánk reggel, hiszen saját fedett medence keletkezett körülöttünk. Ez akármennyire is viccnek hangzik, véresen komoly is lehet.. :D , nem egyszer láttam hasonlót, így megéri még az elején a jó helyszín megkeresése.

Érdemes nyílt terepet is választani, mivel fák között vihar esetén az is elég kellemetlen ébresztő, ha a fák kevésbé ragaszkodó részei hullanak ránk.

Remélem ezek után mindenki azonnal kedvet kapott egy igazán szuper sátrazásra! S természetesen senkinek sem szegheti kedvét a borúsnak ígérkező időjárás előrejelzés sem.

Hajrá :)